Lissotriton vulgaris
Amphibia → Urodela → Salamandroidea → Salamandridae → Lissotriton → Lissotriton vulgaris
Lüxertu d'aegua picin
A pettyes gőte ( Lissotriton vulgaris ) egy kis termetű farkos kétéltű, karcsú testtel és dominánsan barna-olívzöld színezetű, néha zöldes árnyalatokkal, oldalán és hátán számos, jól elkülönülő sötét folttal.
A kifejlett hímek testhossza általában 6–9 cm, a nőstényeké 7–10 cm között mozog.
A nemi kétalakúság különösen a szaporodási időszakban szembetűnő, amikor a hímek feltűnő, hullámos hátitarajt, lebenyes hátsó ujjakat, élénk színezetet és erőteljes foltozottságot fejlesztenek, a hason és az oldalakon élénk narancssárga árnyalatokkal.
A nőstények ezzel szemben egységesebb színezetűek, és hiányzik náluk a taraj.
A lárvák születéskor körülbelül 6–7 mm hosszúak és áttetsző sárgás színűek.
A pettyes gőte ( Lissotriton vulgaris ) nyugat-Ligúriában mozaikos elterjedést mutat, populációi főként a dombvidéki és alacsonyabb hegyvidéki területeken koncentrálódnak, általában tengerszint és 800 m magasság között.
Savona megyében főként a főbb völgyek megmaradt vizes élőhelyein, valamint olyan vidéki környezetekben fordul elő, ahol tavak, források, illetve természetes vagy mesterséges vízgyűjtők találhatók.
Előfordulása és állománynagysága erősen függ a szaporodásra alkalmas víztestek elérhetőségétől.
A pettyes gőte ( Lissotriton vulgaris ) tipikusan nedves élőhelyek lakója, előnyben részesíti a sekély, időszakos tavakat, lassú folyású csatornákat, forrásokat, itatókat, parti mocsarakat és kisebb mesterséges vízmedencéket, amelyek gyakran gazdagok víz alatti növényzetben.
Nyáron a kiszáradó vizektől távolabb húzódik, földi életszakaszát hűvös, nedves helyeken tölti, farönkök, kövek alatt vagy a parti növényzet között.
A pettyes gőte ( Lissotriton vulgaris ) főként szürkületi és éjszakai aktivitást mutat.
Váltakozik nála a vízi életszakasz, amely a szaporodási időszakkal (februártól májusig) esik egybe, valamint a földi fázis, amely az év többi részét teszi ki.
A szaporodási időszakban a hímek aktívan udvarolnak a nőstényeknek összetett rituálékkal, amelyekhez hullámzó farokmozgás és násztánc is tartozik.
A nőstények 100–300 petét raknak le, mindegyiket külön-külön vízinövényekbe csomagolva; a lárvák fejlődése általában 2–3 hónapot vesz igénybe.
A kifejlett egyedek félénk, rejtőzködő viselkedést mutatnak, a legkisebb zavarásra gyorsan elbújnak a növényzetben vagy a tavak alján.
A pettyes gőte ( Lissotriton vulgaris ) táplálkozása az életszakasztól és a környezettől függően változik:
A pettyes gőte ( Lissotriton vulgaris ) főbb veszélyeztető tényezői nyugat-Ligúriában:
A pettyes gőte ( Lissotriton vulgaris ) az alábbi tulajdonságokkal tűnik ki:
A pettyes gőte ( Lissotriton vulgaris ) jelenléte fontos ökológiai indikátornak számít a sík- és dombvidéki vizes élőhelyek ökológiai állapotának felméréséhez nyugat-Ligúriában.
Számos monitorozó program zajlik a populációk alakulásának és a környezeti változások hatásainak értékelésére.
A faj megőrzéséhez elengedhetetlen a kisebb vizes élőhelyek megőrzése és helyreállítása, valamint az összekapcsolt élőhelyhálózat fenntartása.
A helyi lakosság szemléletformálása a pettyes gőte ökológiai szerepéről, valamint a tavak és itatók helyes kezeléséről (a halak betelepítésének és a veszélyes vegyszerek használatának elkerülése) az egyik legfontosabb természetvédelmi stratégia.
