Ichthyosaura alpestris
Amphibia → Urodela → Salamandridae → Ichthyosaura → Ichthyosaura alpestris
Lüxertu d'aegua, Salamandrin de muntagna
Az alpesi gőte ( Ichthyosaura alpestris ) közepes méretű farkos kétéltű, amelyet könnyű felismerni a kifejezett ivari kétalakúság alapján, különösen a szaporodási időszakban.
A kifejlett hímek általában 7–9 cm hosszúak, míg a nőstények elérhetik a 8–11 cm-t is.
A szaporodási időszakban a hímek feltűnő nászszínezettel rendelkeznek: hátuk élénk kékes árnyalatot ölt, hasuk élénk, foltok nélküli narancssárga lesz, testükön alacsony, sima hátitaraj fejlődik, oldalukon pedig fehér-kék sáv jelenik meg fekete pöttyökkel.
Ezzel szemben a nőstények színezete visszafogottabb: hátuk szürkésbarna, hasuk kevésbé élénk narancssárga.
A lárvák születéskor körülbelül 7–8 mm hosszúak, világossárgák, apró sötét foltokkal, és már ekkor alkalmazkodtak a vízi életmódhoz.
Nyugat-Liguriában az alpesi gőte főként a Ligur-Alpok hegyvidéki és előhegyvidéki területein fordul elő.
600 métertől egészen 2 000 méter feletti magasságig megtalálható, a legnagyobb állományok a főbb belső völgyekben (Valle Arroscia, Felső Tanaro-völgy, Valle Roja) élnek.
A faj jelenléte a legmagasabb tengerszint feletti magasságokban is bizonyítja kivételes alkalmazkodóképességét a zord környezeti feltételekhez és a magashegyi élőhelyekhez.
Az alpesi gőte a hegyvidéki vizes élőhelyek széles skáláját kedveli, beleértve:
Nyáron és ősszel a faj szárazföldön tartózkodik, növényzet, kövek vagy korhadó fakéreg alatt keres menedéket, de a szaporodási időszakra visszatér a vizes élőhelyekre.
Az alpesi gőte nappali és éjszakai aktivitást is mutat, alkalmazkodva a helyi hőmérséklethez és páratartalomhoz.
A vízi időszak egybeesik a szaporodási időszakkal, amely áprilistól júliusig vagy augusztusig tart a tengerszint feletti magasságtól függően, míg az év többi részét a szárazföldön tölti, hűvös, nedves búvóhelyeket keresve.
A szaporodás álló vagy lassan áramló vizekben történik, ahol a nőstény 100–300 petét rak le, egyenként vízi növényekhez rögzítve azokat.
A lárvák fejlődési ideje a víz hőmérsékletétől függően 2–4 hónap lehet.
Egyes magashegyi populációkban megfigyelhető a neoténia jelensége, vagyis az ivarérettség lárvaállapotban.
Az alpesi gőte tápláléka rendkívül változatos, életkorától és az évszaktól függően:
Ez a sokoldalú táplálkozás lehetővé teszi a faj számára, hogy alkalmazkodjon a hegyvidéki élőhelyek változatos erőforrásaihoz.
Az alpesi gőte nyugat-liguriai fennmaradását veszélyeztető főbb tényezők:
Az alpesi gőte azon gőtefajok közé tartozik, amelyek Európában a legmagasabb tengerszint feletti magasságokat is elérik, és erős hűséget mutatnak a szaporodóhelyeikhez, ahová hosszú éves vándorlásokat tesznek.
A hímek nászszínezete az egyik leglátványosabb az összes európai kétéltű között, ezért a természetbúvárok számára különösen érdekes.
Kiemelkedő a képessége, hogy évről évre visszatalál ugyanazokra a helyekre.
Emellett a neoténia jelensége, amely egyes magashegyi populációkban figyelhető meg, tovább növeli ökológiai változatosságát.
Nyugat-Liguriában a fajt szorosan figyelemmel kísérik, hogy felmérjék a környezeti változások hatását, így fontos indikátora a hegyvidéki vizes élőhelyek természetvédelmi állapotának.
A faj védelme a hegyvidéki vizes élőhelyek és a hagyományos gazdálkodási gyakorlatok megőrzésétől függ, amelyek elősegítik ezek fennmaradását.
